Mondd: „Ő Allah, az egyedüli, Allah, a Kitartó! Nem nemzett és nem nemzetett, És nem fogható hozzá senki sem.”
– Korán 112. szúra, 1,2,3,4
Az iszlám központi gondolata Isten egysége és egyedülvalósága. Teológiai rendszerében szigorú monoteizmust valósít meg. A „társítást” (sirk), azaz Isten mellé társat – más istenséget, avagy embert állítani – a legkomolyabb bűnnek tartja. Hit és iszlám egyet jelentenek. Az iszlám előírásai szerint minden hittételben kivétel nélkül hinni kell, az azonban nem okvetlen szükséges, hogy az ember mindegyiket egyenként is ismerje. Ha valaki főbenjáró bűnt követett is el, azért muszlim marad, amíg bűnét megengedettnek nem tekintik. Isten minden bűnt megbocsát, csak a hitetlenséget nem. A legzsarnokabb uralkodó ellen sem szabad kardot rántani. A halottak lelkeinek hasznára válik, ha Koránt olvastatnak értük.
Allah nem nemzett fiat és nem volt mellette más isten. Különben minden isten elvonulna azzal, amit ő teremtett, s egyesek bizony- nyal a többiek fölé kerekednének. Magasztaltassék Allah! [Men- tes Ő minden olyan hibától] amit róla állítanak! (A hívők 23:91)
Ha [az egekben és a földön] Allahon kívül más istenek is lenné- nek, akkor bizony mindkettő romlásnak indulna. Magasztaltas- sék Allah, a Trónus Ura! [Mentes Ő minden olyan hibától] amit róla állítanak! (A próféták 21:22)
A Korán szép példáját adja Ábrahám történetével annak, hogyan ébredhet rá az ember erre a tökéletességre:
Amikor az éjszaka beborította őt, látott egy csillagot. Azt mond- ta: „Ez az én Uram.” Midőn azonban lenyugodott, azt mondta:
„Nem szeretem a lenyugvókat.”
Amikor látta a Holdat feljönni, azt mondta: „Ez az én Uram.” Midőn azonban lenyugodott, azt mondta: „Ha nem vezet engem az én Uram az igaz útra, bizony a tévelygő néphez fogok tartozni.” Amikor látta a Napot felkelni, azt mondta: „Ez az én Uram. Ez nagyobb (a csillagoknál és a Holdnál).” Midőn azonban le- nyugodott azt mondta: „Oh, népem! Bizony én távol tartom ma- gam attól, amit Allah mellé társítotok. Orcámat hanifként a felé fordítom, aki megteremtette az egeket és a földet. Én nem tarto- zom az Allah mellé társat állítók közé.” (A jószágok 6:76-79)
Miután Ábrahám próféta rádöbbent, hogy földijei – saját ap- ját is beleértve – bálványokat és égitesteket imádnak, megpró- bálta megmutatni nekik, hogy mennyire értelmetlen ez:
Ő (Ábrahám) azt mondta: „Azt imádjátok-e, amit ti faragtok ki, noha Allah teremtett titeket, s azt, amit csináltok?”
(A fölsorakozók 37:95-96)
Isten a Teremtő, az Állandó, az Örökkévaló, ezért tulajdonságai- nak is állandónak és örökkévalónak kell lennie. Ő nem veszíti el egyetlen tulajdonságát sem, és nem is szerez újakat. Ha viszont így van, akkor tulajdonságai tökéletesek. Létezhet azonban egynél több Teremtő ilyen tulajdonságokkal? Lehetne például két tökéletesen hatalmas Teremtő? Egy pillanatnyi gondolkodás is azt mondja, hogy ez nem lehetséges.
Allah – nincs más isten csak Ő – az Élő, a Fenntartó. Nem vesz erőt rajta (nem fogja el) sem szendergés, sem alvás. Övé mindaz, ami az egekben, és ami a földön van. Vajon ki az, ki az engedélye nélkül közbenjárhatna Nála (a Feltámadás Napján)? Tudja azt, ami előttük van (a jövőt), és azt, ami mögöttük van (a múltat). [Ők azonban] nem fognak fel semmit az Ő tudásából, csak azt, amit Ő akar. A Széke átfogja az egeket és a földet. A megőrzésük nem terheli meg Őt. Ő a Mindenek Feletti, a Hatalmas.
(A tehén 2:255)
A Teremtő tulajdonságainak különbözőnek kell lennie mindat- tól amit teremtett, mert ha hasonló természete lenne, múlandó lenne, és így szüksége lenne egy létrehozóra. Ebből következik, hogy semmi sem hasonló Istenhez. Ha azonban a Teremtő nem múlandó, akkor örökkévalónak kell lennie. De ha Ő örökkéva- ló, és már mindenek előtt létezett, akkor a létét nem okozhatta semmi. Ha viszont semmi sem okozta létezését, akkor önmagá- ban létezőnek kell lennie. Isten tehát függetlenül létezik minden más rajta kívül álló dologtól. Ha saját léte nem függ semmitől, akkor létezésének nem lehet vége. A Teremtő ezért mindenek előtt létező és örökkévaló
Az istenfélőknek az Uruknál a gyönyörűség kertjei járnak. S vajon a muszlimokat egyenlővé tesszük a gonosztevőkkel (egyen- lően bánunk velük)? Mi van veletek, hogy így ítélkeztek?
(Az Írótoll 68:34-36)
Az arab nyelvben Allah kizárólag Istenre vonatkozó egye- dülálló szó, amelynek nincs sem neme, sem többesszá- ma. Ebben is kifejeződik az Iszlám egyetlen és páratlan Isten fogalma, ezzel is megkülönböztetve Őt bármelyik te- remtményétől. 
Az Egyetlen Igaz Isten egyedülálló kifejezésében is tükröződik az Iszlám viszonya Istenhez. Egy muszlim számá- ra Isten a Mindenható Teremtő és a világegyetem Fenntartója, aki semmihez nem hasonlítható, és semmi sem hasonlítható össze vele. Mohammed Prófétát amikor Allahról kérdezték, a válasz közvetlenül magától Istentől jött egy rövid szúra (Korán fejezet) formájában. Ez a Korán fejezet Isten egyedülállóságának lényegét foglalja össze, az egyistenhit legszebb megfogalmazásá- nak tekintjük:
Allah, a Felettébb Könyörületes és Irgalmas nevével [kezdve]. Mondd: „Ő Allah, az Egyetlen,
Allah, akihez mindennel fordulnak a teremtményei, [aki] nem nemzett és nem nemzetett,
s nincs senki hozzá fogható.
Az Iszlám szerint a hit cselekvés és gyakorlati alkalmazás nélkül nem elegendő. A hit természeténél fogva nagyon érzékeny és sé- rülékeny, növekszik és csökken. Ha nem gyakoroljuk állandóan, ha nem használjuk, gyorsan veszít elevenségéből és ösztönző erejéből. A hit erejét az Iszlám öt pillérének betartása növeli. Ezek a következők:
1. A hit tanúsítása: muszlimként tanúsítjuk, hogy nincs más jo- gosan imádható isten, csakis Allah, és hogy Mohammed az Ő Prófétája minden ember számára, egészen a Végítélet Nap- jáig. Mohammed prófétasága kötelez bennünket muszlimokat arra, hogy példaadó életét vegyük alapul sajátunk mintájának.
2. A napi ötszöri ima: Ezek erősítik és éltetik a hitet Allahban, és ösztönöznek bennünket magasabb erkölcsre. Az imák meg- tisztítják a szívet, megóvnak a rossz cselekedetektől és a bűnök iránti kísértésektől.
3. Ramadan havi böjt: Ramadan hónapban tartózkodunk az étel- től, italtól és a házasélettől pirkadattól napnyugtáig, miközben igyekszünk csendességet keresni, megtalálni lelki békénket, és minél többet fordulni Isten felé. A böjt fejleszti az egészséges szociális érzéket, a türelmet, az önzetlenséget és az akaraterőt, tisztítja a testet és a lelket.
4. Zaka: A zaka szó szerinti egyszerű jelentése tisztaság, ártat- lanság. A gyakorlatban kijelöli annak az évente természetben vagy pénzben adandó összeg nagyságát, amit egy muszlimnak oda kell adnia az arra jogosultaknak. Mindazonáltal a zaka val- lási és lelki jelentősége sokkal mélyebb és élénkebb. Mint ilyen- nek emberbaráti és társadalmi értéke van.
5. Haddzs (Zarándoklat Mekkába): legalább életében egyszer minden muszlimnak, aki anyagilag, testileg és lelkileg képes ezt megtenni, el kell zarándokolnia Mekkába, és ott elvégeznie a zarándoklathoz kapcsolódó szertartásokat.
Az igaz és állhatatos muszlimok hisznek a hit következő alap- tételeiben:
1. Hiszünk az Egyetlen Istenben „Allahban”, a Mindenek Feletti- ben és Örökkévalóban, a Hatalmasban, az Irgalmasban és Kö- nyörületesben, a Teremtőben és Ellátóban.
2. Hiszünk Isten angyalaiban, akik tisztán szellemi lények, ter- mészetük nem kíván ételt, italt vagy alvást. Az angyalok Isten imádatával, szolgálatával töltik napjaikat és éjszakáikat.
3. Hiszünk Isten minden szent könyvében és kinyilatkoztatásá- ban. Ezek képviselték a vezérlő fényt, amelyet a Küldöttek kap- tak meg, hogy megmutathassák az emberek számára Isten Igaz Útját. A Korán külön hivatkozik Ábrahám , Mózes , Dávid és Jézus könyvére. Ezek a kinyilatkoztatások azonban vagy már rég elvesztek, vagy megmásították azokat. Isten egyetlen eredeti és teljes, változtatás nélkül, betűről-betűre megőrzött, jelenleg is létező könyve a Korán.
4. Hiszünk Isten minden Prófétájában anélkül, hogy bármiféle megkülönböztetést tennénk közöttük. Hitünk szerint minden
népnek volt figyelmeztetője vagy Küldötte Istentől. Isten azért választotta ki őket, hogy tanítsák az emberiséget, és elvigyék az Ő isteni üzenetét az emberek számára. A Korán név sze- rint huszonötöt említ közülük. Közéjük tartozik Mohammed az Utolsó Küldött, a próféták pecsétje.
5. Hiszünk a Végítélet Napjában. A jelenlegi világ egyszer megsem- misül majd, Isten egy más világot teremt, amelyben a halottak újra testben támadnak fel az utolsó és igazságos megmérette- tésre. Azokat az embereket, akiknek feljegyzésében a jócseleke- detek állnak többségben, Allah bőkezűen meg jutalmazza és üd- vözli a Paradicsomban. Azokat viszont, akiknek feljegyzéseiben a rossz cselekedetek vannak túlsúlyban, Allah megbünteti, és a Pokolba juttatja.
6. Hiszünk az Isten általi elrendelésben. Erről részletesebben szó- lunk „Az elrendelés” című fejezetben.
A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...
